SigPhiSigPhi

Sobre la caiguda del diable

Anselm de Canterbury

Idioma:
llatí
Completesa:
Obra completa
Autoria:
Escrita per l'autor
Estat del text:
Text net
Extensió:
~14.900 paraules · 71 passatges
Cita aquesta obra
  • APAAnselm de Canterbury. (n.d.). Sobre la caiguda del diable. SigPhi. https://sigphiai.com/ca/works/anselm-of-canterbury/de-casu-diaboli
  • MLAAnselm de Canterbury. "Sobre la caiguda del diable." SigPhi, https://sigphiai.com/ca/works/anselm-of-canterbury/de-casu-diaboli.
  • ChicagoAnselm de Canterbury. Sobre la caiguda del diable. SigPhi. https://sigphiai.com/ca/works/anselm-of-canterbury/de-casu-diaboli.

De què tracta

Com pot un àngel bo, creat per Déu i sense res dolent al davant, voler el mal.

Context i història

El problema és més dur del que sembla: si tot el que Déu va crear és bo, d'on surt la primera mala voluntat? Anselm respon que del no-res, i que precisament per això no té causa i és culpa. Tercer diàleg del grup, i el més ambiciós.

Context editorial, no una font citable: a diferència dels passatges de l'obra, aquestes dades no es poden contrastar amb el corpus.

Com comença
1. /231/ QUOD ETIAM AD ANGELOS DICATUR: "QUID HABES QUOD NON ACCEPISTI" ET A DEO NON SIT NISI BONUM ET ESSE; ET OMNE BONUM SIT ESSENTIA, ET OMNIS ESSENTIA BONUM. 2. CUR VIDEATUR DIABOLUS IDEO NON ACCEPISSE PERSEVERANTIAM, QUIA DEUS NON DEDIT. 3. QUOD IDEO DEUS NON DEDIT, QUIA ILLE NON ACCEPIT. 4. QUOMODO ILLE PECCAVIT ET VOLUIT ESSE SIMILIS DEO. 5. QUOD BONI ANGELI ANTE CASUM MALORUM PECCARE POTUERUNT. 6. QUOMODO BONI CONFIRMATI SUNT IN STATU SUO ET MALL IN CASU. 7. QUAESTIO AN UOLUNTAS ET EIUS CONUERSIO AD QUOD NON DEBET, SIT IPSUM MALUM QUOD MALOS FACIT; ET CUR NON POSSIT RATIONALIS CREATURA PER SE DE MALO CONUERTI AD BONUM, SICUT POTEST DE BONO AD MALUM. 8. QUOD VOLUNTAS AUT CONVERSIO EIUS NON SIT IPSUM MALUM. 9. QUOD INIUSTITIA SIT IPSUM MALUM ET SIT NIHIL. 10. QUOMODO MALUM VIDEATUR ESSE ALIQUID. 11. QUOD MALUM ET NIHIL NON POSSINT PROBARI PER NOMEN SUUM ESSE ALIQUID SED QUASI ALIQUID. 12. QUOD ANGELUS NON POTUIT A SE HABERE VOLUNTATEM PRIMAM; ET QUOD MULTA DICUNTUR POSSE ALIENA POTESTATE ET NON POSSE ALIENA IMPOTENTIA. /232/ 13. QUOD ACCEPTA SOLA VOLUNTATE BEATITUDINIS NEC ALIUD POSSES VELLE NEC IPSAM NON VELLE; ET QUIDQUID VELLET NON ESSET IUSTA UEL INIUSTA VOLUNTAS. 14. QUOD SIMILITER SIT, SI SOLA ACCEPTA SIT VOLUNTAS RECTITUDINIS; ET IDCIRCO UTRAMQUE VOLUNTATEM SIMUL ACCEPIT, UT ET IUSTUS ET BEATUS ESSET. 15. QUOD IUSTITIA SIT ALIQUID. 16. QUOD INIUSTITIA NON SIT NISI ABSENTIA DEBITAE IUSTITIAE. 17. CUR DESERTOR ANGELUS NON POSSIT REDIRE AD IUSTITIAM. 18. QUOMODO MALUS ANGELUS SE FECIT INIUSTUM ET BONUS SE IUSTUM; ET QUOD MALUS SIC DEBET DEO GRATIAS PRO BONIS QUAE ACCEPIT ET DESERUIT, SICUT BONUS QUI SERUAUIT ACCEPTA. 19. QUOD VOLUNTAS, IN QUANTUM EST, BONUM SIT, ET NULLA RES MALUM SIT. 20. QUOMODO DEUS FACIAT MALES ET VOLUNTATES ET ACTIONES; ET QUOMODO ACCIPIANTUR AB ILLO. 21.…

Llegeix l'obra sencera →

← Torna a Anselm de Canterbury